Nem egyszerű, az biztos. Általában az esti órákat használom ki az írásra, de, ha van valami kreatív ötletem, azt gyorsan lejegyzem akár napközben is.

Szia :)

Ha jobban belegondolok mindig ott lappangott bennem. Általános iskolában gyakorta írtam tele a füzeteimet kezdetleges történetekkel. Aztán ahogy jött a szakközépiskola, majd az egyetemek, ez a dolog teljesen eltűnt a mindennapjaimból.
Az áttörés 2019 őszén érkezett, amikor is írtam egy Metró 2033 ihlette fanfiction-t, (ami olvasható a Tanulságok tárházában "A Koncoló" néven) és annyira élveztem az alkotási folyamatot, hogy biztos voltam benne, egyszer még belevetem magam a komolyabb lendületű írásba.
Ez a pillanat 2022-ben el is érkezett.

Jelenleg Mosonmagyaróvár vonzáskörzetében.

Szia,

A legelső megjelenésem a Marsbook Kiadó "Létvágytalanság" című versantológiája volt. A pályázás folyamata, a Kiadó közvetlen hangneme és az igényes kiadvány meggyőzött arról, hogy náluk érdemes próbálkoznom.
Nem titok, hogy csak nekik küldtem el a Sodródás kéziratát, amit mind a mai napig nem bánok, hiszen nagyon empatikusak voltak az egész folyamat során. Kezdőként ez nagyon fontos, hiszen egy alkotó ilyenkor a legsebezhetőbb. Nincs még rutinja, nem látja át a dolgokat.
Ráadásul rengeteget tanultam tőlük, amiért mindig is hálás leszek.

Egyelőre nem.

Szia,

A titok az, hogy én alapvetően humán beállítottságú vagyok. A történelem és az irodalom áll hozzám a legközelebb. Azokból mindig kiemelkedő tanuló voltam.
Sajnos megélhetés szempontjából jobbnak éreztük a műszaki irányt, így szereztem először gépgyártástechnológiai technikus szakmát, majd két diplomát, amik közül az egyik egy gépészmérnöki bsc.
Képzelheted mennyire nehéz volt átállni a reál dolgokra. Sokkal több energiát kellett belefektetnem a tanulmányaimba, ám megérte a sok éjfélig tanulás.
Mostanra már "megedződött reálosnak" is mondhatom magam. :)

Bevallom, első olvasásra nem esett jól a dolog. A "kritika" olyan benyomást kelt, mintha az írója csak átfutotta volna a regényt.
Ennek ellenére mindenkinek joga van a szabad véleményhez, így nem tanúsítok neki nagy jelentőséget.

Tőzsér Árpádnak van egy remek idézete erre:
"A jó olvasó nem az írót keresi a műben, hanem saját magát. S a műnek, ha valóban mű, annyi jelentése van, ahány olvasója. Ezért kimeríthetetlen."

Szia,

Mióta komolyabban írok, azóta leredukáltam a hobbijaimat. Manapság az alkotáson kívül a rendszeres olvasás maradt meg, de szeretem a jó filmeket, sorozatokat, és gyakorta hallgatok zenéket is.
Régebben imádtam sakkozni, és nem is voltam olyan gyatra belőle. :)

A legfontosabb prioritás a "Sodródó Lelkek Trilógia" befejezése. Reményeim szerint a "Hexum és Arcane" idén érkezni fog, de már ötletelek a harmadik lezáró résszel kapcsolatban is.
Emellett a novellák is nagy szerepet fognak játszani a jövőben. Nem titkoltan az olvasók által leginkább kedvelt rövid történeteim fejlődhetnek regényekké. Ezek a novellák idővel ingyenesen elérhetők lesznek a "Tanulságok tárháza" sorozat keretein belül, aminek szintén idén fog megjelenni a második része.

Valószínűleg félreraknám tartaléknak. :)

Naponta legalább két órát foglalkozom írással. A hétvégékkel a heti átlag olyan húsz órára is felkúszhat. Természetesen a mindennapok történései hozzátoldhatnak/ lefaraghatnak ebből a mennyiségből. :)

Amikor írtam a Sodródást még nem voltam gyakorlott sci-fi olvasó, így inkább filmek/számítógépes játékok inspiráltak.
A mai napig a "Csillagok között" a kedvenc filmem, aminek az érzelmi vonala nagyon megragadott. A film tűpontosan követte az aktuális tudományos ismereteket, így sokat lehetett tanulni belőle a fekete lyukakról, az űrutazás nehézségeiről, az idődilatációról stb.
Aztán a Frictional Games 2015-ben kiadott "SOMA" című játéka húzott be teljesen a sci-fi világába. A történet erős koncepcióval dolgozott, briliánsan ötvözte a sci-fit a horrorral. A rendkívül kreatív, csavaros megoldások máig lenyűgöznek. Itt találkoztam először a transzhumanizmus káros mellékhatásaival, ami egyből megihletett.

Bárki, aki dolgozott velük tudja, hogy ez nem igaz. Legalábbis nekem nagyon pozitív véleményem van róluk. Azt elismerem, hogy voltak karcosabb dolgaik, de nagyon fontos ilyenkor megvizsgálni azt, hogy vajon miért...

Igen, sok tehetséges kortárs íróval ismerkedhettem már meg. Nem egyszer részt vettem írói találkozókon is, ahol remek hangulatban telt az eszmecsere.

Az Illír Kolostor remek lehetőséget biztosít kezdő írók számára. Vallással kapcsolatos antológiáik mindig valami érdekes témakört járnak körbe.

Természetesen mindig figyelembe veszem a kritikák negatív oldalát is, hiszen csak így fejlődhet egy író.
Nap, mint nap fejlesztem a készségeimet. Az eddigi visszajelzések bizakodásra adnak okot. :)

Manapság inkább a próza felé billen a mérleg nyelve.

Teljes mértékben. Annak idején, amikor elakadtam, átbeszélhettem velük a Sodródás kérdéses részeit.

Természetesen a Marsbook Kiadó áll a lista legelső helyén, de ez még a jövő zenéje. Előbb legyen kész a kézirat. :)

A top három kedvenc sci-fi könyvem:

Dmitry Glukhovsky: Metró - A trilógia
Brandon Hackett: Xeno
Andy Weir: A Hail Mary-küldetés

Köszönöm a véleményed. :)
Igen, sőt még grandiózusabbra tervezem. Nagyobb léptékű lesz, évtizedeket fog felölelni, a 18-as karika indokolt lesz. A Sodródással ellentétben a történet zömében a Földön fog játszódni, de a Mars és a Jupiter eseményei is kiemelt figyelmet kapnak.

Köszönöm, hogy így gondolod. :)

Klasszikus értelemben nem.
Az biztos, hogy amióta rendszeresen olvasok folyamatos javulást tapasztalok.

A sci-fi és a horror nagy kedvenc, de tavaly a fantasy irányába is nyitottam, mind írás, mind olvasás terén. Néha teszek egy-egy kitérőt más zsánerekbe is. Szerintem így lehet a leginkább fejlődni.

Nem szeretek kapkodni. :)

Szia,

Jelenleg gyártástámogató mérnökként dolgozom egy hazai cégnél.

Először a versírással kezdtem 2020 környékén. Ezek az irományok nagyon tetszettek a szűkebb családi körnek, így idővel bátorkodtam pályázatokra is nevezni velük. Azóta ezek a versek megjelentek a Marsbook Kiadó és az Irodalmi Rádió antológiáiban.

Igen, idén érkezik a Tanulságok tárháza folytatása újabb tíz novellával.

Elsőre semmi sem fog sikerülni. Hagyni kell időt a fokozatos fejlődésre.
Nagyon fontos az olvasás beépítése a mindennapokba, főleg abban a zsánerben, amiben alkotni szeretnétek.
Nagyon fontos a kritikák helyes kezelése, hogy még egy negatívabb véleményből is tudni kell kiszűrni a számotokra hasznos, építő jellegű részeket.
Szerintem a kicsitől a nagy felé érdemes építkezni, tehát előbb pár koherens novella, aztán jöhetnek a regények. :)

Cseles. XD Tetszik ez a kreativitás. :D

Huh, ez egy hosszú lista. :)
Hajdúnánáson jártam szakközépiskolába, a gépészmérnök Bsc a budapesti Óbudai Egyetem Bánki Karán volt, míg a Közgazdász Msc a győri Széchenyi Egyetem kötelékében.

Kedvenc Film: Csillagok Között, Érkezés, Prometheus, Titanic
Kedvenc Könyv: Minden, ami Glukhovsky, Harry Potter, Robinson Crusoe, stb.

Szia,

Őszintén? Egy kicsit elszomorító. Az ellenoldalaknak pont, hogy támogatniuk kellene egymást. Az irodalom egy végtelen tér, ahol mindenkinek jut hely. :)

Nem. A "H.U.M.A.N." a "Laktató gondolatok" közvetett folytatása.
A "Szívtelen" pedig egyszer még regénnyé fejlődik. :)

Még nem.

A "Sodródó Lelkek Trilógia" egy nagyon melós franchise. Élvezem a munkálatokat vele, de sok energiát felemészt.
Ha új fába vágom a fejszém, az biztosan egy egykötetes regény lesz.

Köszönöm a visszajelzést! :)

Természetesen folyamatosan fejlesztem magam. Elemzem az olvasók által jelzett hibákat, és igyekszem kigyomlálni őket.

Mindkettőt.
Egy remekül felépített, koherens világ már fél siker, de megfelelően ábrázolt érzelmek nélkül nem tud kiteljesedni a történet.

Engem mindig is a sötétebb tónusú történetek fogtak meg, így nálam az alkotásban is ez dominál.
Valljuk be a világ azért nem egy túl vidám hely, főleg manapság. Szerintem egy sci-fi alkotás csak akkor tud kiteljesedni, ha ezeket a komor elemeket emeli be a történetébe és tovább gondolva reagál rájuk. Ez pedig maximum keserédes véget szülhet.

Én is köszönöm ezt a remek lehetőséget.